A csiszolási repedések (fekete törött foltok) által okozottfelületi csiszolásnem hirtelen keletkeznek, hanem szórványosan jelennek meg a munkadarab felületén. Bár vannak csiszolási repedések, az újoncok még mindig nehezen tudják megkülönböztetni őket. A speciális vegyszerekkel kezelt csiszolófolyadék repedései nem mélyek, az általános mélység pedig csak {{0}},05-0,25 mm.
A köszörülési repedések okai a következők lehetnek: a munkadarab belső feszültsége meghaladja a törési határt, vagyis a munkadarab felületén a korábbi köszörülés vagy hőkezelés miatt maradó mechanikai igénybevétel és termikus igénybevétel van. A feszültség ezen részének az egyensúlyt fenntartani képes részének lecsiszolása miatt a maradék feszültség meghaladja a munkadarab szilárdságát, és csiszolási repedések keletkeznek.
Az összes ok közül a "köszörülés által okozott repedések" jelentik a probléma lényegét. A legnagyobb probléma az őrlési hő által keltett feszültség. A köszörülési hő hatására a munkadarab felületének helyi hőmérséklete gyorsan megemelkedik, és ezt az alkatrészt temperálásnak vagy egyéb hőkezelésnek vetik alá. A belső szerkezet változása és a felület zsugorodása miatt húzófeszültség hatására repedések keletkeznek.

1. Példa a köszörűkorong előtolása és a maradékfeszültség kapcsolatára.
① A húzófeszültség fokozatosan növekszik a köszörűkorong adagoló erejének növekedésével, és fokozatosan megközelíti a munkadarab anyagának szakítószilárdságát. Ha a munkadarab anyagának szakítószilárdságát túllépik, repedések keletkeznek.
② A nyomófeszültség nem változik túlságosan, mert a méretarány és a kísérleti feltételek eltérőek, így nem lehet összehasonlítani, de ami szinte változatlan, hogy ha a visszavágás 0,05 mm, akkor a maradó húzófeszültség a legnagyobb, még akkor is, ha a vágás mélyebb. Nem lesz túl nagy. Általában úgy gondolják, hogy ez a koptató részecskék leesésének köszönhető.
2. Példa a köszörülés utáni maradékfeszültség mérésére a köszörűkorong előtolási sebességének változtatásával.
① Minél nagyobb a köszörűkorong előtolási sebessége, annál mélyebb a maradék feszültség.
② A felületen lévő maradék feszültség a csiszolási irányra húzófeszültségként hat, és a köszörülési irány függőleges irányára is hathat nyomás formájában, és minél mélyebbre megy befelé, a feszültség erősen csökken.
③ Amikor a köszörülési irány és a függőleges irány mentén hat, először nyomófeszültség lesz, majd hirtelen a köszörülési iránynak megfelelő húzófeszültség. Amikor eléri a maximális értéket, fokozatosan csökken, végül kis nyomófeszültséggé válik.
A köszörűkorong keménysége és a maradék húzóerő közötti kapcsolat, a keménység G, H, I, J között van, minél nagyobb a keménység, annál nagyobb a maradék feszültség.
A köszörűkorong sebességének (körsebességnek) hatása a maradó feszültségre. Amint a forgási sebesség (kerületi sebesség) meghaladja az 1500 m/perc értéket, a maradék feszültség meredeken megnő.
Emellett a munkadarab különböző anyagaiból adódóan különbségek vannak a köszörülési repedésekre való érzékenységben és a repedések köszörülési nehézségében is.




