A síncsiszoló tárcsaegy olyan szerszám, amelyet kifejezetten sínek felületének csiszolására és simítására terveztek. Csiszolóanyagból, kötőanyagból és mátrixból áll. A csiszolóanyag a csiszolókorong központi eleme, és jellemzően rendkívül kemény anyagokból készül, mint például gyémánt, köbös bór-nitrid (CBN), korund és szilícium-karbid. Ezek az anyagok adják a köszörűkorong erőteljes köszörülési képességeit. A kötőanyag szilárdan megköti a csiszolóanyagot, megőrizve a tárcsa szerkezetének stabilitását a nagy-sebességű forgás és köszörülés során. A mátrix alátámasztja a teljes köszörűkorongot, biztosítva, hogy működés közben ellenálljon a különféle erőknek.
Működési elve a súrlódó köszörülés alapelvén alapul. Amikor a csiszolóberendezés nagy sebességgel forog a síncsiszoló korongot, a kerék felületén lévő csiszolóanyag szorosan érintkezik a sín felületével. A csiszolókorong nagy sebességű-forgása miatt hatalmas súrlódási erő keletkezik a csiszolóanyag és a sín között. Ez a súrlódási erő képes legyőzni a sínfelület anyagának kötőerejét, fokozatosan lecsiszolja a sín felületén lévő apró kiemelkedéseket, hibákat és kopórétegeket. A köszörülési folyamat során a köszörűkorong pontosan megcsiszolja a sínt az előre beállított paraméterek szerint, mint például a csiszolási szög, nyomás és sebesség, hogy kiküszöbölje a hibákat és helyreállítsa a sín felületének geometriáját és simaságát.
A csiszolóanyagtól, a kötőanyagtól és a szerkezeti felépítéstől függően a síncsiszoló korongokat többféle típusba sorolhatjuk. A csiszolóanyag szerint vannak gyémánt kerekek, CBN kerekek, korund kerekek és szilícium-karbid kerekek, amint azt korábban említettük. A gyémánt kerekek rendkívül nagy keménységükkel és kopásállóságukkal kiválóan teljesítenek a nagy-sebességű, nagy-terhelésű vasúti sínek finomcsiszolásakor, hatékonyan távolítják el a kopórétegeket és a hibákat a sín felületéről, nagy csiszolási pontossággal, hatékonyan meghosszabbítva a sínek élettartamát. A CBN-korongok, amelyek keménysége a gyémánt után a második helyen áll, jó hőstabilitással és kémiai tehetetlenséggel rendelkeznek, egyedülálló előnyöket kínálva a nagy -keménységű könnyűfém sínek köszörülésekor, csökkentve a kerékkopást és javítva a köszörülési hatékonyságot. A korund kerekek jó szívóssággal és köszörülési teljesítménnyel rendelkeznek, alkalmasak általános vasúti sínek köszörülésére, és viszonylag olcsók. A szilícium-karbid korongok közepes keménységűek és olcsók, általában közönséges sínek köszörülésére használják, és megfelelnek az alapvető köszörülési követelményeknek.
A kötőanyag szempontjából a gyakori típusok közé tartoznak a gyantával{0}}ragasztott köszörűkorongok, a kerámia-kötésű köszörűkorongok és a fém-kötésű csiszolókorongok. A műgyanta kötésű köszörűkorongok nagy szilárdsággal és jó rugalmassággal rendelkeznek, hatékonyan pufferolják a köszörülés során fellépő köszörülési erőket, és csökkentik a sínek sérülését. Ezenkívül jó önélező tulajdonságokkal{6}} rendelkeznek, jó csiszolási eredményeket biztosítanak, és széles körben használják őket. A kerámia{8}}köszörűköszörűk jó hőállósággal, vegyi stabilitással és kopásállósággal rendelkeznek, így alkalmasak nagy-pontosságú, nagy{10}}hatékonyságú csiszolási műveletekre, de költségük viszonylag magas. A fém -kötésű köszörűkorongok nagy tapadási szilárdsággal és kopásállósággal rendelkeznek, és gyakran használják gyémánt- és CBN-csiszolókorongok gyártásához, hogy különleges munkakörülmények között megfeleljenek a köszörülési követelményeknek.
Ezenkívül szerkezeti formájuk alapján a síncsiszolókorongokat közönséges köszörűkorongokra, perforált köszörűkorongokra és réteges csiszolókorongokra lehet osztani. A síncsiszoló korongok különböző szerkezetei egyedi jellemzőkkel rendelkeznek a köszörülési teljesítmény, a hőelvezetés és a forgácskezelés tekintetében, alkalmazkodva a különféle csiszolási forgatókönyvekhez és a sínhibák típusaihoz.
