Közel harminc évnyi fejlesztés utáncsiszolószalaga köszörülés viszonylag teljes és{0}}önálló új megmunkálási technológiává vált. Magas feldolgozási hatékonysága, széles alkalmazási köre, erős alkalmazkodóképessége, alacsony üzemeltetési költsége, valamint biztonságos és kényelmes működése miatt kedvelik a felhasználók.
A csiszolószalagcsiszolás feldolgozási tárgyai és alkalmazási területei egyre szélesebbek. Szinte minden mérnöki anyagot képes feldolgozni, a mindennapi háztartási cikkektől a nagyméretű repülőgép-felszerelésekig, és a jelentős gazdasági előnyök megszerzésének fontos eszközévé vált. Gyors fejlődése és megmunkálási technológiaként növekvő figyelme a következő fontos jellemzőknek köszönhető:
1. Köszörülési teljesítmény
A csiszolószalagos köszörülés egy rugalmas köszörülési eljárás, egy összetett megmunkálási eljárás, amely egyesíti a köszörülést, a lelapolást és a polírozást.
2. Csiszolószemcsék csiszolószalagokban
A csiszolószalagokon lévő csiszolószemcsék vágási képessége erősebb, mint a csiszolókorongokon, ami nagyon magas csiszolási hatékonyságot eredményez. A szalagcsiszolás nagy hatásfoka a magas anyagleválasztási sebességben, a köszörülési arányban (az eltávolított munkadarab tömegének és a csiszolóanyag által kopott tömegnek az aránya) és a szerszámgép teljesítményének kihasználásában tükröződik. Jelenleg az acél szalagcsiszolásának ismert anyagleválasztási sebessége elérte a 700 mm³/mm·s értéket, ami még az esztergálásnál vagy marásnál is meghaladja.
A csiszolószalagok csiszolási aránya jelentősen meghaladja a csiszolókorongokét, eléri a 300:1-et, sőt a 400:1-et is, míg a csiszolókorongok csak a 30:1-et. A szalagcsiszoló gépek teljesítmény-kihasználtsága már a fejlesztés korai szakaszában is elérte a 80%-ot, ezzel más szerszámgépeket vezetve; ma már eléri a 96%-ot, szemben a köszörűkorongoknál csak 52%-kal, a marógépeknél az 57%-kal és az esztergagépeknél az 65%-kal. Ezért a csiszolószalagos köszörülés is nagyon jó energiatakarékos megmunkálási technológia{12}}.
3. Hideg őrlés
A csiszolószalagos csiszolással kiváló minőségű{0}}munkadarabfelületek állíthatók elő. Ez nem csak azért van így, mert több funkciója van, beleértve a köszörülést, a lapolást és a polírozást, hanem azért is, mert a szalagcsiszolást a korongcsiszoláshoz képest "hideg köszörülésnek" nevezik, ami azt jelenti, hogy a csiszolási hőmérséklet alacsony, és a munkadarab felülete kevésbé hajlamos égésre vagy egyéb jelenségekre.
4. Köszörülési vibráció
A csiszolószalagos csiszolórendszerek alacsony vibrációt és jó stabilitást mutatnak. Könnyű súlyuknak köszönhetően a köszörülési folyamat szerkezetének egyensúlya könnyen szabályozható, az összes forgó alkatrész (például az érintkezőkerék, a hajtókerék és a feszítőkerék) kopása minimális, kiküszöbölve a csiszolókorongoknál tapasztalható dinamikus kiegyensúlyozatlansági tényezőket.
Továbbá a szalag rugalmas csiszoló hatása jelentősen csökkenti vagy elnyeli a köszörülés során keletkező vibrációt és ütést. A csiszolási sebesség stabil; a csiszolókorongokkal ellentétben a szíjhajtású kerék sebessége nem csökken, mivel az átmérője a köszörüléssel csökken.
5. Felületi érdesség
A csiszolószalagos köszörüléssel köszörült munkadarabok kiváló felületi minősége elsősorban a kis felületi érdesség értékében, a jó maradékfeszültség-állapotban, valamint a mikroszkopikus repedések vagy metallográfiai változások hiányában tükröződik.
A felületi érdesség tekintetében a csiszolószalagos csiszolás mára elérte a Ra 0,01 mm-t, amivel elérte a tükörcsiszolás hatását. Ra 0,1 mm feletti érdesség esetén ez nagyon könnyen elérhető. A szalagköszörüléssel köszörült munkadarabok felületén a maradó feszültség többnyire nyomófeszültségi állapotban van, értéke általában -60 és -5 kg/mm² között mozog, míg a korongcsiszolásnál többnyire húzófeszültség. Ezért a szalagcsiszolás nagyon előnyös a munkadarab felületének megerősítése és a fáradási szilárdság javítása szempontjából.
