A csiszolási repedések (fekete törött foltok) által okozottfelületi csiszolásnem hirtelen keletkeznek, hanem szórványosan jelennek meg a munkadarab felületén. Bár vannak csiszolási repedések, az újoncok még mindig nehezen tudják megkülönböztetni őket. A speciális vegyszerekkel kezelt csiszolófolyadék repedései nem mélyek, az általános mélység pedig csak {{0}},05-0,25 mm.
A köszörülési repedések okai a következők lehetnek: a munkadarab belső feszültsége meghaladja a törési határt, vagyis a munkadarab felületén a korábbi köszörülés vagy hőkezelés miatt maradó mechanikai igénybevétel és termikus igénybevétel van. A feszültség ezen részének az egyensúlyt fenntartani képes részének lecsiszolása miatt a maradék feszültség meghaladja a munkadarab szilárdságát, és csiszolási repedések keletkeznek.
Az összes ok közül az "őrlés által keletkezett repedések" jelentik a probléma lényegét. A legnagyobb probléma az őrlési hő által keltett feszültség. A köszörülési hő hatására a munkadarab felületének helyi hőmérséklete gyorsan megemelkedik, és ezt az alkatrészt temperálásnak vagy egyéb hőkezelésnek vetik alá. A belső szerkezet változása és a felület zsugorodása következtében húzófeszültség hatására repedések keletkeznek.
1. Példa a köszörűkorong előtolási sebessége és a maradékfeszültség kapcsolatára.
①A húzófeszültség fokozatosan növekszik a köszörűkorong adagoló erejének növekedésével, és fokozatosan megközelíti a munkadarab anyagának szakítószilárdságát. Ha a munkadarab anyagának szakítószilárdságát túllépik, repedések keletkeznek.
②A nyomófeszültség nem fog túlságosan megváltozni, mert a méretarány és a kísérleti feltételek eltérőek, így nem lehet összehasonlítani, de ami szinte változatlan, hogy amikor a visszavágás 0,05 mm, akkor a maradó húzófeszültség a legnagyobb, még akkor is, ha a vágás mély. A stressz nem lesz túl nagy. Általában úgy gondolják, hogy ez a koptató részecskék leesésének köszönhető.
2. Példa a köszörülés utáni maradékfeszültség mérésére a köszörűkorong előtolási sebességének változtatásával.
① Minél nagyobb a köszörűkorong előtolási sebessége, annál mélyebb a maradék feszültség.
② A felületen lévő maradék feszültség a köszörülési irányra húzófeszültségként hat, és nyomás formájában a csiszolási irány függőleges irányára is hathat, és minél mélyebbre megy befelé, a feszültség élesen csökken.
③A köszörülési irány és a függőleges irány mentén hatva először nyomófeszültség, majd hirtelen a köszörülési iránynak megfelelő húzófeszültség alakul ki. Amikor eléri a maximális értéket, fokozatosan csökken, végül kis nyomófeszültséggé válik.
A köszörűkorong keménysége és a maradék húzóerő közötti kapcsolat: a keménység G, H, I és J között van. Minél nagyobb a keménység, annál nagyobb a maradék feszültség.
A köszörűkorong sebességének (kerületi sebességének) hatása a maradó feszültségre: ha a forgási sebesség (kerületi sebesség) meghaladja az 1500 m/perc értéket, a maradó feszültség erősen megnő.
Emellett a munkadarab különböző anyagaiból adódóan különbségek vannak a köszörülési repedésekre való érzékenységben és a repedések köszörülési nehézségében is.