Alapszabályként a következő alapelvek segíthetnek a megfelelő anyag kiválasztásában:
♦ Kemény anyagokhoz lágy kötés használata javasoltvágókorong
♦ Közepes keménységű anyagokhoz közepes keménységű ragasztott vágókorong használata javasolt
♦ Puha anyagokhoz kemény kötésű vágókorongok ajánlottak
A legtöbb gyártó gyártási dátumot vagy minőségmegőrzési dátumot határoz meg vágókorongjaihoz. Ezeket a dátumokat be kell tartani, mert a kötőanyag epoxigyantái higroszkóposak, azaz felszívják a nedvességet. A kötőanyagban lévő nedvesség a vágókorongot hónapok vagy évek múlva törékennyé teheti. Ebben az esetben a vágókorong továbbra is használható, de jelentősen megnő a kopása és jelentősen megnő a forgácsolás veszélye is.
Nagyon rugalmas anyagokhoz, például titánhoz vagy műanyagokhoz gyakran használnak szilícium-karbid csiszolószemcsékkel (szintén gyantával kötött) vágókorongokat. A gyémánt vágókorongok nagyon kemény anyagokhoz (kerámia, üvegszál erősítésű műanyagok, ásványok, üveg stb.) alkalmasak. Két különböző kötéstípus érhető el: fémkötésű vágókorongok, ahol a gyémántok általában bronz kötésbe vannak ágyazva, vagy a műgyanta kötésűek. Ez utóbbiak különösen alkalmasak nagyon törékeny anyagok vágására.
A fűrészlapokhoz képest a vágókorongok simább és kevésbé deformált felületet és hirtelen érintkezést adnak a minta helyzetében és kívül, ami jelentősen csökkenti a deformált réteg vastagságát, amelyet a későbbi metallográfiai csiszolással el kell távolítani.
