A köszörülés a gépgyártó iparban elterjedt fémvágási módszer. A csapágyfeldolgozó iparban is széles körben használják. A hőkezeléssel kioltott csapágyrészeken a csiszolási folyamat során retikuláris vagy szabályos repedések lehetnek. Az elrendezett kis repedéseket köszörülési repedéseknek nevezzük, amelyek nemcsak a csapágyalkatrészek megjelenését befolyásolják, hanem ami még fontosabb, közvetlenül befolyásolják a csapágyalkatrészek minőségét. Ez a cikk megosztja ennek jellemzőit és okaitcsapágy köszörülésrepedések, valamint a megfelelő megelőző intézkedések.
1. A csapágy köszörülési repedésének jellemzői
Az őrlési repedések nyilvánvalóan különböznek az általános kioltó repedésektől. Köszörülési repedések csak a csiszolófelületen keletkeznek, a mélység pedig sekély és alapvetően azonos. A könnyebb köszörülési repedések merőlegesek a csiszolási irányra merőleges párhuzamos vonalakra vagy ahhoz közel, és szabályosan elrendezett szalagrepedések. Ez az első típusú repedés. Nagyjából 0.03-0.15 ram, és a repedés a savas korrózió után nyilvánvaló, ami a repedés második típusa.
2. A csapágy köszörülési repedésének okai
A csapágycsiszolási repedéseket az őrlési hő okozza, és a csapágyfelület hőmérséklete a köszörülés során elérheti a 800-1000 fokot vagy magasabbat is. Az edzett acél szerkezete martenzit és bizonyos mennyiségű visszatartott ausztenit, amelyek expandált állapotban vannak (nem edzettek). A martenzit tágulása és összehúzódása az acél széntartalmának növekedésével növekszik, ezért különösen fontos, hogy a csapágyacél felületén csiszolási repedések keletkezzenek. A kioltott acélban visszatartott ausztenit az őrlés során az őrlési hő hatására lebomlik, és fokozatosan martenzitté alakul. Ez az új martenzit az alkatrész felületére koncentrálódik, ami a csapágyfelület lokális tágulását okozza, az alkatrészek felületi feszültségének növelése a köszörülési feszültség koncentrációjához vezet, és a folyamatos köszörülés felgyorsítja a felületi csiszolási repedések kialakulását; ráadásul az új martenzit viszonylag nagy, és köszörülés közben könnyen felgyorsítható az őrlési repedések keletkezése.
Másrészt az alkatrészek csiszológépen történő csiszolásakor egyszerre nyomás és feszültség éri az alkatrészeket, ami elősegíti a köszörülési repedések kialakulását. Ha az őrlés során a hűtés nem megfelelő, az őrlés során keletkező hő elegendő ahhoz, hogy a csiszolófelületen lévő vékony réteget újra ausztenizálja, majd ismét hűtött martenzitté hűtse, ezáltal további szerkezeti feszültséget okoz a felületi rétegen. A köszörülés során keletkező hővel párosulva a csapágyfelület hőmérséklete rendkívül gyorsan emelkedik és lehűl, és ennek a szerkezeti feszültségnek és hőfeszültségnek egymásra épülése csiszolási repedéseket okozhat a csiszolófelületen.
3. Intézkedések a köszörülési repedések megelőzésére
A fenti elemzésből tudjuk, hogy az őrlési repedések kiváltó oka az, hogy az oltás során a martenzit tágulási állapotban van, és feszültség lép fel. Az ilyen jellegű stressz csökkentésére és megszüntetésére feszültségoldó temperálást, azaz kioltást kell végezni. A temperálás után a pazarlási időnek 4 óránál hosszabbnak kell lennie. A temperálási idő növekedésével csökken az őrlési repedések lehetősége. Ezenkívül a csapágy megrepedhet, ha gyorsan körülbelül 100 fokra melegítik, majd gyorsan lehűtik. A hideg repedések elkerülése érdekében az alkatrészeket körülbelül 150-200 fokon meg kell temperálni. Ha a csapágy tovább melegszik 300 fokig, a felület ismét összezsugorodik és repedések keletkeznek. A repedések elkerülése érdekében a csapágyat körülbelül 300 fokos szögben kell temperálni. Érdemes megjegyezni, hogy a csapágy 300 fok körüli temperálása csökkenti a keménységét, ezért nem alkalmas a használatra. Ismét őrlési repedések keletkeznek még egy temperálás után is, ami másodlagos temperálásra vagy mesterséges öregedéskezelésre is elvégezhető, ami nagyon hatékony.
Az őrlési repedéseket az őrlési hő okozza, így az őrlési hő csökkentése a kulcsa az őrlési repedések megoldásának. Általában a nedves őrlési módszert alkalmazzák, de a hűtőfolyadék befecskendezésének módjától függetlenül a hűtőfolyadék nem éri el időben az őrlési felületet az őrlés során, így az őrlési ponton az őrlési hő nem csökkenthető. A hűtőfolyadék csak a csiszolókorong csiszolási pontját tudja elkészíteni, és az alkatrészeket a köszörülés után azonnal lehűtjük, a hűtőfolyadék pedig egyidejűleg tudja kioltani a csiszolási pontot. Ezért a felhasznált hűtőfolyadék mennyiségének növelése az egyik fő intézkedés annak érdekében, hogy az őrlési területen a lehető legnagyobb mértékben csökkentse az őrlési hőt. Ha száraz őrlési módszert alkalmazunk, az őrlési előtolás kicsi, ami csökkentheti az őrlési repedéseket. Ennek a módszernek a hatása azonban nem túl jelentős, poros és a munkakörnyezetre is hatással van, ezért nem alkalmas az alkalmazására.
A köszörüléshez használjon lágyabb keménységű és durvább homokszemcséket tartalmazó csiszolókorongot, ami csökkentheti a csiszolási hőt. A durvább részecskék azonban befolyásolják az alkatrészek felületi érdességét. Nagy felületi érdességigényű alkatrészeknél ez a módszer nem alkalmazható, ezért bizonyos korlátozások vonatkoznak rá. Durva és finom köszörülésre van osztva. Durva köszörüléshez lágy csiszolókorongot használnak durvább részecskékkel, ami kényelmes az erős köszörüléshez és javítja a hatékonyságot. Ezután finomabb csiszolókorongot használnak a finom köszörüléshez, és az őrlési előtolás kicsi. Ideális módszer két készlet használatára durva és finom köszörüléshez.
Szintén hatékony módja a köszörülési repedések csökkentésének azáltal, hogy jó önélező teljesítményű csiszolókorong-csiszolóanyagokat választanak, időben eltávolítják a köszörűkorong felületén lévő hulladékot, csökkentik a köszörülési előtolási sebességet, növelik a köszörülési időket és csökkentik. az asztal sebessége.
A köszörűkorong és az alkatrészek forgási sebessége is az egyik fő befolyásoló tényező. A csiszolókorong nagy forgási kifutása és az alkatrészek nagy mozgása okozza a köszörülési repedéseket. Időben javítsa a köszörűkorong és az alkatrészek forgási pontosságát, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölje a csiszolási repedéseket okozó különféle tényezőket.
4. Néhány módszer a csapágyacél felületén lévő csiszolási repedések megelőzésére
A köszörülési folyamat során a fő módszerek a következők:
① Csökkentse az őrlési hőt, hogy megoldja a csiszolási repedéseket. a
② Durva köszörülésre és finom köszörülésre van osztva. Durva köszörüléshez lágy csiszolókorongot használnak durvább részecskékkel. a
③ Válassza ki a jó önélező teljesítményű csiszolókorong csiszolóanyagot, időben távolítsa el a hulladékot a csiszolókorong felületéről, csökkentse a csiszolási adagot, növelje a csiszolási idők számát és csökkentse az asztal sebességét. a
④ Időben javítsa a csiszolókorong és az alkatrészek forgási pontosságát, hogy a lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölje a csiszolási repedések előfordulását.
